0
    0
    Kosaram

        Szerző: Kis Ervin Egon

        Mi magyarok állítólag szeretünk panaszkodni. Az e-kereskedelem bő húszéves szárnyalása után a magyar e-kereskedők is elkezdtek panaszkodni. Elcsaklizzák a vevőket a külföldi webshopok, akik agresszív árakkal és végtelen mennyiségű hirdetéssel támadnak. Miközben – mondják a bennfentesek – sokszor átverik a vevőket, rengeteg a panasz, a silány áru, a csalódott vásárló, amivel egyébként a hazai webshopok esélyei is romlanak, mert a kedveszegett vevő inkább boltba megy. Az elcsaklizott vásárlókat, az árversenyt és a hirdetésözönt számokkal is alá lehet támasztani, erről mások sokat beszélnek (a konferencián is biztos sok szó lesz róla), nem látom szükségét ezt jobban alátámasztani.

        Van esély a piac visszaszerzésére? Vagy nem is visszaszerezni kell, hanem inkább nekünk is külföldre menni és ott szerezni új vevőket? Mondjuk ez utóbbival kapcsolatban felmerül bennem a kérdés, hogy az az e-kereskedő, akit hazai pályán megvertek, miből gondolja, hogy idegenben győzni fog?

        Javaslom, hogy tegyük fel magunknak inkább azt a kérdést, hogy mi okozhatja, ha nem nyerünk hazai pályán. Vagy kicsit direktebben: lehet-e más oka annak, hogy nem nyerünk, mint az, hogy a másik fél jobb? De legalábbis jobban csinál néhány olyan dolgot, amitől a vevők az ő ajánlatát ismerik meg, tartják vonzóbbnak és választják.
        Mert valljuk be, a nap végén ez a három dolog számít:

        1. a vevő találja meg az ajánlatomat
        2. az én ajánlatom nyerje meg a tetszését
        3. tőlem rendelje meg az árut.
          És van +1 tényező: a megrendelést kapja is meg tőlem – időben.

        Az e-kereskedelem pontosan azért klassz, mert tényleg ez a három dolog számít, és mind a három a digitális térben jelenik meg és dől el, de a +1, ami már többnyire a fizikai valóságban van, szintén magas szinten digitalizált és jól nyomon követhető.

        Persze, mindezzel semmi újat nem mondtam, ezeket minden e-kereskedő pontosan tudja, sőt, vélhetően pont ezért vágott bele, ez vonzotta. Na meg a korlátlan piac! Az e-kereskedők szent Grálja. Csak hát éppen ez a korlátlan piac „nyal vissza”! Ugyanis a korlátlan piac lényege, hogy mindenkire korlátlanul igaz, közvetkezésképpen egyenlő a korlátlan konkurenciával. A pálya nyitott, végtelen – és bizony, nem lejt senkinek! A vevők meghatározó többségét általában nem lehet vallási, faji vagy politikai eszközökkel befolyásolni. Arra megy, amerre a pénztárcája és a vágyai húzzák. (Hol egyik, hol másik az erősebb.)

        Mindezek alapján úgy látom, az lesz a legjobb, ha szembenézünk vele, hogy két választásunk van: elfogadjuk a vereséget és lekullogunk a pályáról (esetleg maradunk a peremén vegetálva), vagy feltűrjük az ingujjunkat és megteszünk mindent annak érdekében, hogy jobbak legyünk a versenytársainknál. Aki hajlandó az utóbbira, annak tudok javasolni egy edzéstervet, amivel a fenti három pontban javíthatja a teljesítményét. Nem lesz benne semmi varázslat, csak olyan módszertanok, amiket magam is használok régóta. Nem bonyolultak, viszont tényleg olyanok, mint egy igazi edzésterv: kizárólag akkor működnek, ha betartjuk őket – és ha betartjuk őket, akkor pedig egészen biztosan működnek!